Így vagy úgy, életünk során monitorokkal találkozunk. Filmek, számítógépes játékok, kommunikáció a barátokkal és a családdal videokommunikáció útján - mindez elérhetővé vált. És velük együtt jöttek új fogalmak, például a képernyő frissítési gyakorisága.
A frissítési gyakoriságnak más neve is van: képkockasebesség, frissítési gyakoriság, képkockasebesség. Ha betartja a technikai feltételeket, akkor helyénvaló ezt a folyamatot N Hertz képsebességű szkennelésnek nevezni. Fogadd el, hogy egy ilyen név sokkal hosszabb, ezért nem különösebben kényelmes kiejteni.
Történelem
A nagyobb érthetőség érdekében érdemes emlékezni a katódsugárcsővel ellátott régi televíziókra. A képsebesség ekkor 50-60 Hz volt. Mit jelent? Egy másodperc alatt a képernyőn 50-60 képkocka látható. Ha ezt a folyamatot technikai szempontból vesszük figyelembe, akkor az elektronnyaláb, mintha vonalról-vonalra rajzolna képet a kinoszkóp burkolatára. És ilyen esetekben átlapolt szkennelést alkalmaznak. A képet fél képkockákban továbbítják, amelyek páratlan vagy páros vonalakból állnak.
Ettől villog a kép. A villódzás a perifériás látás nagy érzékenysége miatt nagyobb képernyőátlóval válik észrevehetőbbé.
Ha a 100 Hz-es módot képcsövekkel ellátott tévéknél használja, a kereteket ismételten megjeleníti. Ennek megfelelően a képsebesség megduplázódik, és a villogás észrevehetetlen lesz.
Ha a képkockákat háromszor ismételjük meg, akkor az eredeti frekvenciája (50-60 Hz) háromszorosára nő és 150-180 Hz lesz.
Modern tévék
Az LCD tévék különböző fizikai elveken alapulnak. Készülékük jellemzői olyanok, hogy kezdetben nincs villódzás. A magas képkockasebességeknek pedig más jelentése van. A modern LCD TV-k például nagyfelbontású filmek és komoly grafikai játékok reprodukciójára készülnek. És akkor, ha dinamikusan változó képet mutat 50 Hz frekvenciával, akkor homályosnak tűnik, míg a gyorsan mozgó tárgyak mozgása rángatózónak tűnik.
És hogy ez ne fordulhasson elő, a gyártók növelik a képkockasebességet. LCD TV-hez nagyon könnyű duplázni 100 Hz-ig. Az eszköz a beépített algoritmusoknak köszönhetően két egymást követő keretet elemez, emellett létrehoz egy közbenső keretet, majd beilleszti a két kezdeti keret közé. A frekvencia további növelése érdekében további közbülső képkockákat kell beillesztenie.
Ebben az esetben fontos figyelembe venni a pixelek válaszidejét, amelyeknek időre van szükségük a kívánt sebességű helyzetük megváltoztatásához. Ha nem lépést tartanak a kép változásával, akkor a TV nem éri el a deklarált képsebességet.
Emellett a képernyő frissítési gyakorisága növelhető a magas frekvenciájú háttérvilágítás villogásával. A képminőség azonban rosszabb lesz.
Az LCD tévék mellett vannak plazma panelek is, amelyek sokkal gyorsabban kapcsolják a pixel állapotokat, mint az LCD tévék. Ebben a tekintetben a plazmapaneleknek nincs gondja az elmosódott képekkel.
