A személyi számítógép processzor vagy központi processzor egy mikrokapcsolás, amelyet a programkód végrehajtására terveztek. A CPU a számítógép hardverének szíve.
A központi processzor felépítése folyamatosan változik, de az eszköz által végrehajtott feladatok állandóak maradnak. A modern CPU-k a következő jellemzőkkel rendelkeznek: energiafogyasztás, órajel, architektúra és teljesítmény. Kezdetben minden központi feldolgozó egységet egyedi számítógépes rendszer számára hoztak létre. Természetesen ez a módszer drága és hatástalan volt.
A gyártók elkezdték gyártani a központi processzorok soros modelljeit, osztályokra és típusokra osztva. Ez lehetővé tette a sérült CPU gyors kicserélését és egyetlen processzoros modell alkalmazását a különféle eszközök létrehozásakor. A miniatűr központi processzor létrehozása lehetővé tette a személyi számítógép és hasonló eszközök méretének jelentős csökkentését.
Érdemes megjegyezni, hogy a processzorokat számos modern elektronikus eszközben használják, például mobiltelefonokban és kamerákban. Általában mikrokontrollerek formájában kerülnek bemutatásra. Teljesítményük lényegesen alacsonyabb, mint a számítógép CPU-ja, de bizonyos feladatok elvégzéséhez elégséges. A modern mikrovezérlők teljesítménymutatói meghaladják egy évtizeddel ezelőtti számítógép központi processzorának teljesítményét.
A legtöbb modern CPU számítógép az adatfeldolgozási sorrend elvének megfelelően működik. John von Neumann fejlesztette ki. Jelenleg ezt az algoritmust módosították, de lényege ugyanaz marad. Jelenleg aktívan gyártják a többmagos processzorokat. Egyetlen processzormagot tartalmazó csomagot képviselnek. Ez az architektúra lehetővé teszi az egymástól független utasítások egyidejű végrehajtását, ami jelentősen javítja a CPU egészének teljesítményét.
A többmagos processzorok lehetnek egyedi kristályok, amelyek száma megegyezik a magok számával. Néha olyan sémát alkalmaznak, amely 2 magot egyesít egy kristályban. Ez csökkenti a CPU gyártásának költségeit, miközben csökkenti annak teljesítményét.
