A modern számítógép a legösszetettebb eszköz, amely beépíti a tudományos és technológiai fejlődés fejlett eredményeit. Bármely számítógép egyik legfontosabb eleme a RAM.
A számítógépnek kétféle memóriája van: állandó és működőképes. Az állandó jellemzi, hogy minden adatot egy adathordozóra - egy merevlemezre - rögzítenek. A számítógép kikapcsolásakor a merevlemezre mentett összes adat sértetlen marad. Más a helyzet a RAM-mal - az információk csak a számítógép futása közben tárolódnak benne. Miért van szükség RAM-ra? Először is, ez a típusú memória nagyon gyors, sokkal kevesebb időt vesz igénybe az operációs rendszer, mint a merevlemez elérése esetén. Ezenkívül a RAM-ban tárolják a futó programokat. Nyissa meg a Feladatkezelőt (Ctrl + alt="Kép" + Del), és nézze meg a "Memória" részt - látni fogja a jelenleg futó programok által elfoglalt RAM mennyiségét. A programok futása közben az általuk elfoglalt memória mennyisége változhat; minél több RAM van a számítógépen, annál hatékonyabb lesz. Igaz, a Windows XP operációs rendszer 32 bites verziója három gigabájtnál több memóriát nem támogat. 64 bites verziója 128 gigabájt RAM-ot támogat, de a valóságban ebben az esetben minden az alaplap képességeitől függ. A Windows 7 operációs rendszer 32 bites verziójában 4 gigabájt RAM-ot támogat. 64 bites verziójában a támogatott RAM mérete az operációs rendszer verziójától függ: az elsőekben - Home Basic és Home Premium - 8, illetve 16 gigabájt, a Professional, Enterprise és az Ultimate verziók akár 192 gigabájt. Természetesen itt a tényleges támogatott memória kapacitás nagymértékben függ az alaplap képességeitől. Fontos a RAM típusa is: SIMM, DIMM, DDR, DDR2, DDR3. Az első kettő már nagyon elavult, így nehéz velük találkozni. A fennmaradó három típust a legtöbb modern számítógépre telepítik. Minél naprakészebb a használt memória, annál gyorsabban működik. A memória mikrokapcsolatokat modulokká állítják össze, ezeket szalagoknak is nevezik. A modulok az alaplapra kijelölt nyílásaikba vannak telepítve.
