Abban az esetben, ha egy kis áramfogyasztású eszköz állandó stabil feszültséget igényel, a transzformátor nélküli tápegység megtalálja gyakorlati alkalmazását. Néhány hátránya van, hogy ezt a tápegységet széles körben használják az elektronikában és a rádiótechnikában.
Hatály, előnyök és hátrányok
Számos elektronikus eszköz tápellátása transzformátor nélküli táblákon alapul. Az ilyen tápegységeket nagy hatékonyság, kis méretek és súly jellemzi. Ők a legmegbízhatóbbak, mivel nincsenek tekercselő tekercsük. A transzformátor nélküli tápegység alkalmazási területe alacsony fogyasztású berendezések, például töltők, betörésjelző szenzorok, mozgásérzékelőkön alapuló háztartási lámpa kapcsolók és más ipari és rádiószerkezetek.
A transzformátor nélküli tápegység nem fél a kimeneti rövidzárlattól és a hálózati feszültség csökkenésétől. Egy ilyen tápegység csendesen működik, mivel nincs transzformátor, és elég stabil. Könnyű megismételni, mivel minimális számú használt alkatrészből áll. De a transzformátor nélküli tápegység fő előnye, hogy a kimeneti áramerősség a kívánt kondenzátor kapacitás önválasztásával állítható be.
A transzformátor nélküli tápegységek jelentős hátránya az impulzuszaj, amely negatívan befolyásolja az eszköz szomszédos áramköreit. Ezért minden ilyen tápegységet alaposan tesztelnek az egyéb berendezésekkel való elektromágneses kompatibilitás szempontjából. Ezen túlmenően ez a tápegység nem rendelkezik hálózati galvanikus leválasztással a tápfeszültségtől, ami rendkívül óvatos biztonsági előírások betartását igényli a berendezéssel való munkavégzés során.
Működési elve
A transzformátor nélküli tápegységeket arra tervezték, hogy alacsony kimeneti árammal stabilizálják a feszültséget, és elegendő energiát biztosítsanak az önálló alacsony fogyasztású készülékekhez.
Ha a transzformátor nélküli tápegységet leválasztják a bemeneti váltóáramú hálózatról, a bemeneti kondenzátort egy párhuzamosan csatlakoztatott bemeneti ellenállás segítségével ürítik. Ez azért történik, hogy az áramforrás ne sokkolja az embert azzal, hogy véletlenül megérinti a bemeneti érintkezőket. A következő bekapcsoláskor a 220 V-os hálózat váltakozó feszültségét egy ellenálláson keresztül egy kondenzátor táplálja és oltja el, majd diódahíddal kiegyenesítve belép a zener-diódába. Ezután a hullámosságok simítása és kondenzátorokkal történő stabilizálás után a tápegység kimenetén a szükséges 12 voltos stabilizáló feszültség érhető el. Így nehéz túlbecsülni a transzformátor nélküli tápegységek szerepét és fontosságát.
