Milyen Mértékegységekkel Mérik Az Információkat

Milyen Mértékegységekkel Mérik Az Információkat
Milyen Mértékegységekkel Mérik Az Információkat

Videó: Milyen Mértékegységekkel Mérik Az Információkat

Videó: Milyen Mértékegységekkel Mérik Az Információkat
Videó: HOSSZÚSÁG MÉRÉSE – MÉRTÉKEGYSÉGEK KÖZÖTTI ÁTVÁLTÁS (1. RÉSZ) 2024, Lehet
Anonim

Az információk mérésének szükségessége akkor vált hevessé, amikor az emberiség rátért a számítási folyamat automatizálására. A múlt század közepén megjelentek az információfeldolgozással kapcsolatos tudományok, majd annak modern részekre osztása megalapozódott. 1948-ban megadták a minimális információ nevét, amelyet ma már mindenhol elfogadnak.

Milyen mértékegységekkel mérik az információkat
Milyen mértékegységekkel mérik az információkat

A számítógépes információk mennyiségének mérésére a "bit" és "byte" nevű egységet használják. A bit a lehető legkisebb egység, amely a mért változónak csak két értékéről tartalmaz információt - "igen" vagy "nem", 0 vagy 1, be vagy ki stb.

A számítógépekben használt processzorok egymás után, darabonként feldolgozzák az adatokat. De az egyes egymást követő részek adagolása több időbe telik, mint a feldolgozás, ezért a folyamat felgyorsítása érdekében az adatokat nyolc bites információkészletben adják meg. Egy ekkora részt bájtnak nevezünk. Ezek az egységek - bájtok - megmérik a fájlok méretét, a merevlemezek és az optikai lemezek, a flash meghajtók és más adathordozók kapacitását. Származtatott egységekben is használják, amelyek például az adatátvitel sebességét mutatják be a számítógépes hálózatokon.

A legtöbb országban elfogadott SI metrikus rendszerben a szabványos előtagokat alkalmazzák a bájtokra, jelezve ezek ezer egységnyi sokaságát. Tehát 1 kilobájt 1000 bájtot jelent, 1 megabájt millió bájt stb. Ugyanezek az előtagok alkalmazhatók a bitekre is, fontos, hogy ne keverjük össze - 1 kilobit nyolcszor kisebb, mint 1 kilobájt, valamint 1 megabit annyival kevesebb, mint 1 megabájt.

Némi zavart okoz a mai információ minimális egységének bináris jellege, mivel az SI rendszerben használt előtagok halmazát a tizedes rendszerhez tervezték. Ezért például egy flash kártyán az SI rendszer szabályainak megfelelően 1 gigabájtos kapacitás van feltüntetve, de valójában kevesebb információt tartalmaz. Ennek elkerülése érdekében a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság még 1999-ben más előtagokat vezetett be a bájtok sokaságának jelölésére. A "kilo" előtag helyett a "kibi" szót kell használni - 1 kibibyte megegyezik 2¹ = 1024 bájttal. A megabájt (mebibyte), a gigabyte (gibibyte) stb. Az információs egységek kijelölésének ilyen rendszere azonban még nem kapott széles körű terjesztést.

Ajánlott: